Szerintem a mai napig nem lenne blogom (sokak szerint nem lenne az olyan nagy baj), ha a legjobb barátnőmtől nem azt kaptam volna egykor a névnapomra. Így utólag felfoghatjuk ezt úgy is, jól kitolt velem. Ez volt a golden.blogol.hu, ami a blogol kinyúltával jobb létre szenderült. Emlékeim szerint a posztok nagy részét elmentettem valahova, most már csak arra kellene emlékeznem, hogy hova.
Később persze lettek más blogok, a blog.hu-n vagy a wordpress-ben, egy részüket már én magam barkácsoltam össze, eleget téve a könyvkiadás elvárásainak, a népszerűsítő szerzői blogok létrehozásának. Nagy részüknek már a nevére sem emlékszem, nemhogy a belépési kódokra és felhasználó nevekre. Tengernyi kockás papírjaim egyikén biztosan ott vannak ezek is.
Ami végül megmaradt, az a lassukeringo.blogspot.com, ahol az írásaim időrendi sorrendben ott sorakoznak. Közben felfutott a Face is, ott is mindenféle oldalakat lehetett nyitni akár tematikusan is, így lett utazással, Velencével, romantikusokkal foglalkozó, de őszintén, kinek van ideje ezeket minőségben életben tartani?
Úgyhogy mára maradt ez a goldenblogja.blogspot.com és a lassukeringő, éppen elég ezekben jelen lenni, nem is hiszem, hogy szükség lenne még több internetes jelenlétre. Hiszen az ember amúgy sem állja meg szó nélkül, ha az általa kedvelt oldalakon valami érdekes poszt születik, és hát elsősorban is a barátnő(kk)vel privátban folytatott diskurzus az igazi. Mára jószerivel már csak Alessia személyes blogját követem. Igazából lehet, hogy mi ketten maradtunk meg magnak ebben a világban és mások már rég nem blogolnak, hiszen most a podcast-ek népszerűek, a youtube-on való jelenlét, a twitter, az Insta, a Tik-tok... nagy részükről azt sem tudom, hogy működik. A kapcsolattartás nálam máig a Messenger és a Whatsapp. Hiába na, régimódi vagyok, amolyan Anne a Zöld oromból. Na jó, az árvaház nem szerepel az életrajzomban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése