2009. okt. 30.

Elmúlás...




Alessia képei a Kiscelli kastélynál készültek. Szerintem nagyon szépen mesélnek az elmúlásról.

Vizicsibének, mert még az élmény hatása alatt vagyok :)

Csibikének Nigella ragacsos oldalasa


Húst falatokra vágni
Nylon-zacskóba "szórni" az alábbiakat: só (én Kotányi csirke fűszersót szoktam használni), szójaszósz, balzsamecet, méz, olaj.
Összerázni, hogy a trutyi mindenhol érje a husikat. Egy éjszakára a hűtőben álljon. Közepes hőfokon sütni fólia alatt.
Én elsőre leégettem és a hús sem lett igazán puha. Aztán másodjára már megpároltam egy kicsit, utána pácoltam. Na, akkor szinte leesett a csontról a hús és nem is égett oda, mert sokkal kevesebb idő is elég volt a sütéshez. A méz miatt vigyázni kell!

Jó étvágyat mindenkinek, aki szereti az ilyen cuppogós, nyalakodós falatokat! :)

Bébnek

A kép legalább 15 éve készült Badacsonytomajon. Számomra, aki vadnyugati filmeken nőttem fel és mindig nagyon szerettem volna lovagolni, de soha nem vettem komolyan a saját vágyamat, igazán nagy élmény volt az őszi erdőn és a szőlőkön át "lovagolni" a présházig. Ott aztán beszalonnáztunk, hagymáztunk, jóféle bort szopogattunk hozzá, aztán szépen hazaporoszkáltunk. Az élményt még az sem csökkentette, hogy egy nagyobb, kb. 10 fős társaságban éltem meg, sőt ... És a kép csalóka, Tündér nem volt ilyen szilaj, mint amilyennek álló fülei mutatják és nem is állt Mr.Golden lábán a megörökített pillanatban :)

2009. okt. 29.

Elkezdődött ...

Ez a Halottak napja is olyan, mint a Karácsony... még ennyi anyázó, türelmetlen embert ... mert aki egész évben nem ment ki a temetőbe, most kötelességének érzi, viszont a tömeghez nincs türelme, a virágját bizony préselik rendesen, a busz jó szokásához híven rángat, egymás lábát tapossuk, a szőlőmből is szőlőlé lett majdnem a nagy embersűrűben. Bácsi már tiszta idegbaj. Feleségével úgy gondolták, a gurulós bevásárló kocsijukat jól megpakolják mécsessel, virággal, kisseprűvel, aztán majd csak elhurcolkodnak a célig. Ők sem számoltak vele, hogy már ma sem férnek fel a buszra ennyi pakkal. És ezért mindenki hibás... a BKV (pedig máris sűrítettek a járaton), a többi utas, a temetőnél áruló árusok (drágák, ezért kell a világ végéről neki cipelni)... és mondja, csak mondja egyre ingerültebben a magáét. Közben sehol egy csendes gondolat azokért, akikről ez a hétvége végül is szólna.

2009. okt. 28.

Mégiscsak kellene egy új gép...



Nem tudok rendes fotókat készíteni. És ez új dolog, nem mindig volt ez így. Szerintem a gépecském megöregedett.
Na mindegy, majd megoldjuk ezt is...
Addig is két elmosódott kép a magyarszombatfai tálról és a mogyorós-narancsos sütiről (a paca Alessia áfonyás-szedres lekvárja - nagyon finom!)

Plusz-mínusz

Tudok picasa-ra képeket feltenni
Nem tudom a diavetítést ide feltenni
Párom is vett, én is vettem fültisztító pálcikát meg öblítőt
Én se vettem, ő se vett petrezselymet (p.s. viszont találtam a mélyhűtőben)
meg más hasonlók :)

Figyelmetlenségből jeles

Nők lapja mozijegyet nyertem az Időutazó felesége c. filmre. És mikor nézem meg a vetítés pontos időpontját? Naná, hogy utána egy nappal :(

2009. okt. 26.

Idegölő...

Miért ... miért van, hogy a képek fordított sorrendben jelennek meg és nem a szöveg alatt, közben vagy ahova szánom, hanem így ahogy itten bénáskodtam??? (tuti, ez is olyan túl egyszerű megoldás lesz, mint a youtube-os feltöltés) :(

2009. okt. 25.

Őrség címszavakban

... és a tehenek
Őriszentpéter Árpád-kori templom


Farkasfán juszt sem a fa köré épített házikó

Velemér hátulról

A szerző és Morgan

Éber éjszaka után vidám indulás ködben, esőben. Jutalmul a Balaton térségében már kisüt a nap. Lellénél röpke megállás, isteni kávé és Morgannak kis lábnyújtóztatás (lopkodás Alessia mézeséből). Kiskölök vezet, párom navigál, én meg szólok, hogy már megint nem arra kellett volna ... Első állomás Velemér. Tüneményes kis templom az erdő mélyén, meseszerű a párás tisztáson. Nézegetés, fotózkodás, Morgannal erdei séta és a csapat többi tagjának várása. Magyarszombatfán fazekas remekek nézegetése, kísértésnek nem tudok ellenállni, gyönyörűség tál lesz majd a lakás új ékessége. Ebédidőben fantasztikus vörösboros vadpörkölt (szarvasból) dödöllével. Egyszerűen tökéletes. Forró, puha, ízes, a szaft tökéletes, a dödölle sem újdonság, gyerekkori ízek omlanak el a szájban. (Aztán éjjel a horror, gyomorgörcs és egyebek - máig sem értem, mi lehetett a probléma) Szállás kellemes, miénk a Zöld szoba, tiszta táncterem. Morgan műkorcsolyázóként küzd a laminált padlóval, csoszogva kopog, de szerencsére leginkább alszik. (Három napig az ugatás is szünetelt) Este iszogatás, eszegetés, vidám beszélgetés, kellemes zsibbadtságban még a tetőablakon kopogó eső sem olyan idegesítő. Reggelre az eső eláll, de egész nap kitart a borús idő. A környék felderítéséhez azonban még így is sokkal megfelelőbb, mintha zuhogna. Fő az optimizmus! Szentgotthárd - nem tudom mit vártam, de nem ezt... Villa Pergola nevében és élénk narancssárga színében mediterrán, amúgy inkább retró, szakácsa jól főz, csak legyen türelmed kivárni. Mellettünk szláv nyelven hadaró, kiabáló gyereksereg, a helyi sporttábor felajzott lakói falják a napi menüt. Az őriszentpéteri Árpád-kori templom már fakultatív program, ki erre, ki arra kanyarog a délutánban, este azonban újra együtt a nagy csapat. Egyre jobban alszom, kár, hogy vasárnap már indulunk is haza. Óraátállítás miatt már a küszöböt harapjuk, mire a reggelinkhez jutunk. Csendes szomorúsággal majszolunk, közeleg az elválás, rövid volt ez a hétvége (a többségnek), Alessia még marad és ennek örömére a nap is kisüt. Hazafelé rövid "pihenő" a telken, a házikó téliesítése, lezárása, aztán egy szezonzáró ebéd a helyi csárdában. Kellemes meglepetésként meleg házi pogácsával várják a betérő vendéget. Otthon Morgan öröme határtalan, mi csak fáradtságot érzünk. De majd a fotók visszahozzák a sok-sok élményt... :)

2009. okt. 22.

Ebdoki ...

Morgan néhány napja sántikál. Illetve tegnap már lelkesen vette a lépcsőzést, fürgén szaladgált a parkban is a nedves nyomokon. Sejtettem én, hogy ez amolyan korral járó dolog lehet, mivel egyébként nem foglalkozik a lábával, de így a kirándulás előtt azért mégis csak megmutattam Csaba dokinak. A doki meg a maga erőteljes, de szeretetteljes és óvatos módján megvizsgálta mind a négy futóművet. Morgan ugyan már a kiszállásnál rájött, hova vittük, így elég vicces jelenet volt, ahogy én húztam, párom tolta bentről, de csak kivarázsoltuk a kocsiból. Odabent aztán teljesen elfelejtette, hogy ő tulajdonképpen be sem akart jönni. Lelkesen szaladgált, szaglászott, amíg mi megbeszéltük a "problémát", amit pillanatnyilag ugyebár nem is tudtunk bemutatni. A doki hívására odaszaladt, leült, majd jószándéka jeléül azonnal adott egy pacsit. És itt meg is kezdődött az alapos, masszírozással is felérő vizsgálat. Befejezésül még előadtak egy muris tornamutatványt, melynek keretében Morgan tulajdonképpen kézen állt. Az eredmény pedig, hogy az öregségen kívül semmi baja. A frontok nála is éreztetik a hatásukat. Ezért aztán kaptunk ugyan gyógyszert, de csak akkor kell szedni, ha megint sántítani kezdene. Őrség, jövünk!

2009. okt. 21.

Ellágyul...

Az én életem párja a tegnapi futkosós problémám utókezeléseként mogyorós milkacsokival lepett meg reggel.

Bosszankod...

Céundá méregdrága nyomdai költségű prospektussal már napok óta felhúzott, hogy ma, az akció első napján menjek télre garbókat vásárolni. Mindenféle jó színekben és olcsón. Nyitásra nem volt alkalmam menni, de kora délután már egy csak egy kifosztott pultot találtam és néhány - a reklámban nem is szereplő - más színű pulcsit. Erre a marha nagy készletre alapozták a reklámot?

2009. okt. 20.

Társasjátékok...

Postással kibajszósdit ... ugyanis ma is bedobott egy értesítőt, tiszta szerencse, hogy a tegnapiért még nem mentem el, így holnap majd egyszerre
Családtagokkal össznépi kitalálósdit, hogy Morgan végül is a rengeteg lába közül melyikre sántít (így a kirándulás előtt pár nappal), merthogy sántít, az tuti
Csak úgy magamban "itt a wc-hol a wc"-t, ami így a kirándulás előtt megint csak érdekes és vidám játék. A városban rohangálva még egy kávéra sem tudnék beülni sehova, mert az sem használna az ügynek, ráadásul kinek van ideje megrendelni egy kávét, amikor még a mellékhelyiség hollétéről sem tájékozódtam, áááhhh szerencsésen hazaértem. (én nyertem!) :)

Lelombozva...



Tiszta ősz van a baráti kapcsolatok terén is... Eddig azt hittem, hogy minden ügyes-bajos dolgainkat megosztjuk egymással, még ha az a többiek számára "nem is érdekes" (sic), de legalábbis napi szinten tartjuk a kapcsolatot. Néha már attól "féltünk", ha személyesen is összeülünk, majd nem tudunk miről beszélgetni, mert mindent letárgyaltunk a sűrű hétköznapokban. Aztán persze nagy röhögések közepette telt el az a pár óra és mindig volt valami, amire már nem maradt idő. Most meg ... napokig, sőt hetekig sehol egy életjel. Sokszor "mentegetem őket", nincs idejük, hajtás van a melóhelyen. Aztán a levelemre semmitmondó válasz érkezik, pár sovány sorocska, amiből kiderül, hogy nem mindenki került pályán kívülre. Viszont a viccrengeteget és egyéb körleveleket rendszeresen megkapom én is. Amit viszont nem szeretek. Nem tudom, hogy néha erre járnak-e, mert az oldalam nyitott, nem kell hozzá meghívó, megtehetik, megtehetnék; de reakció sosincs. Kicsit félek a téltől, na.

2009. okt. 19.

Golden, a nyugalom szobra

Mérgelőd...

A nagy postát elköltöztették. Olyan helyre, ahová elég ritkán járnak a buszok. Jó kis posta, mert csak a csomagokat, leveleket, pénzt lehet átvenni, de feladni semmit. Postás meg persze munkaidőben kavar a küldeményekkel, nem vagyok itthon, értesítőt dob be. Megyek a postára; egész kis kirándulás. Hazaérek, postaládát nyitom és ... ott lapul benne egy újabb értesítő. Holnap is mehetek kirándulni.

2009. okt. 17.

Sötétség... és áhítat ...

Egyszerűen nem megy ... nem tudok a youtube-ról feltenni anyagot, pedig olyat találtam, de olyat ...
Így kénytelen vagyok pár szóban összefoglalni a leírhatatlant. Szóval van a Bánk bánban a Hazám, hazám című remekmű. Simándy József előadásában hihetetlen élmény, bőgni kell tőle, na.
Aztán találtam egy másik feldolgozást, ahol az általam igencsak kedvelt Feke Pali énekli el. Hááát,,, ezt nem kellett volna. Ne is vesztegessünk erre több szót.
Aztán volt még egy, amitől már megint bőgni kellett. Placido Domingo magyarul !!! énekelte el. A közönség pedig tombolva ünnepelte (teljesen megérdemelten). Elénekelni valamit egy olyan nyelven, amiből ugyebár egy árva hangot nem ért (még ha le is fordították neki), de átélni és átadni az érzést a magyar közönségnek ... Domingot eddig is szerettem, innentől csodálom is.

Morgan


Az a sümegi kirándulás de jó is volt!

Horoszkóp és egyebek

Nem szeretem a horoszkópokat. Humbugnak, átverésnek tartom alapvetően, bár sokszor szórakoztató. Valószínűleg azóta vagyok ilyen "ellenséges" viszonyban vele, amióta beígérte Fortuna szerencseasszonyának közeli látogatását, én meg komolyan vettem és persze anyósomon kívül nem jött senki. De a napokban olvastam egy cikket, ami azért elgondolkoztatott.
"A klasszikus tanítás szerint Isten először megteremtette a földet, a vízet, a tüzet és a levegőt, amelyből aztán létrehozta az egész teremtést. A négy elem segítségével jellemzést adhatunk az állatövi jegyekről is."
A férjem Kos, én meg Hal vagyok, ami a fentiek értelmében azt is jelenti, hogy Tűz és Víz. Ez az álmoskönyv szerint nem sok jót jelenthet. De már harminc éve működik.
A kisebbik fiam szintén Víz, lévén Skorpió. Hát, ez megint hibádzik, mert nem sok közös van bennünk.
Viszont a nagyobbik fiam és a nagyapja (Ikrek és Mérleg) mindketten a Levegő szülöttei. Így már érthető az a különös kapocs, ami kettejük között van.
Amúgy meg Goethe: Szellemek éneke a vízek felett c. versében olyan szépen megfogalmazza:
"Az emberi lélek tükre a víz,
mennyből jön alá, mennyekbe megy föl,
s lekényszerül megint a földre,
örök utas."

2009. okt. 16.

Ma...

Kitavaszodott vagy őszült vagy mi ... Éljen! (ja, mert elővettem a csizmám)
Jó volt ma dolgozni! (lehet, hogy ez nem normális?)
ikejában finom volt a rákos szendvics kapucsínóval és vettem gyertyát (pirulós szmájli), ami óriási és piros és olcsó (meg mellesleg boros poharat, mert az fogyó eszköz)
elmü-től jött visszatérítés
... és még nincs vége a napnak :)
yess...

2009. okt. 13.

Apus

Apukám ma nagyon kerek szülinapot üldögél. Vasárnap ünneplünk együtt. Én meg gőzerővel gyűjtögetem, szkennelem a családi, gyerekkori, ifjúkori képeit meg persze az első lépéseket velem, aztán az unokáival. Lesz belőle jó kis cd, kíváncsi vagyok a reakciójára...

2009. okt. 12.

Ősz...

Még ennyi mísz, magába fordult embert egy rakáson, mint ma hazafelé a buszon ... Ráadásul mindenki feketében, sötétkékben vagy barnában. Az egyetlen szín egy 8 éves kislány volt sárga esőkabátban. Jól van, esik meg hűvös is van... de ez csak az ősz, nem a világvége!

2009. okt. 9.

S.O.S.

Van valakinek valami ötlete, mi lehet a baja a yukkámnak? Olyan mézgás permetet bocsát maga alá-köré. Közben meg nő, mint a bolond, láthatóan jól érzi magát annak ellenére, hogy már képtelenség portalanítani, igazából rendben tartani. Képzelj el egy két és fél méter magas és legalább ilyen átmérőjű bokrot. Parkettám ragad, a szőnyeget is elég macerás pucolni, S.O.S....

2009. okt. 4.

Test-edzés...

Párom megkezdte évi rendes pankrátor tevékenységét a barátaival. Mert focinak azért nem nevezném. Mindenesetre az urak, szép idő ide vagy oda, határozottan ellenálltak mindennemű kirándulási ötletnek, mivel rettenetes izomláz, bokaficam, légmell, bordásfal lefejelés okozta fejfájás és egyebek kínozzák őket.

2009. okt. 3.

Malőr...

Párom sumákol a barátja feleségénél... nem, nem tudunk ma a leányzó fellépésére elmenni, mert Törökbálinton leszünk délután. (rokonoknál, barátoknál, ezt nem hallottam) Na, basszus sikerült... kimentünk vásárolni, vett valami kis kütyüt az autóba. Itthon a kis kütyü elromlott, második körben kicserélték. Hazaérünk, próbáljuk, nem működik. Harmadik kör, kicserélik, most már ott a helyszínen kipróbáljuk, működik. Mire hazaérünk majdnem este 7 óra. Tényleg egész délután kint voltunk Törökbálinton. hrrrr....

2009. okt. 2.

Gratuláció

Felkerült a szellemi világörökség listájára a mohácsi busójárás. Erről a minap határozott az UNESCO illetékes bizottsága. Az évszázados, sokác népszokás eddig is sokakat vonzott, de a jövőben még többet áldozhatnak a rendezvényre.

Para...paranormális...mégis inkább para...

Ma eszembe jutott, hogy lassan egy hónapja adtam le az Apehban a papírokat vizsgálatra, és hamarosan itt az ideje, hogy jelentkezzenek. Néhány perc múlva csengett a telefonom és lőn ... jövő héten mehetek a papírokért és a jegyzőkönyvért.
Addig fáztam, innentől leizzadtam.
Ahogy egy "klasszikus" mondta: " ...erősen rágondoltam és meglett Magdika...". Hát, amikor Jackről fantáziáltam a Men in trees-ből, az valahogy nem "tárgyiasult" ilyen gyorsan. (lassan se!)