Ez a könyv, sőt, ez a sorozat etalon. Nem könnyen olvasható, néha kifejezetten nehézkes, máskor már-már túlságosan gördülékeny. Vér, ármány, szerelem, zsarnokság, hűség és árulás, minden, amit Ken Follett 12. századi Angliája megmutat magából. Olvasás közben kicsit olyan érzése van az embernek, nincs új a nap alatt, a 21. századi emberek mozgatórugói ugyanezek. De hát nyilván nem véletlen, hogy a regény több mint egy millió példányban kelt el, megfilmesítették. Mostanában egy 18. századi skót történet köt le, de tulajdonképpen egész életemben szerettem a kosztümös filmeket, történeteket. Nekem személy szerint túl brutális a korai (sőt, igazság szerint a késői is) középkor, de azért próbálom levetkőzni az újkori széplelkemet és beleképzelni magam a modernkori vívmányoktól teljesen mentes világba. Ha a sors úgy hozná (és túl sokat simogatnék Szent Iván éjjelén egy kőkör közepén ágaskodó sziklát), és visszarepülnék a múltba, hát, nem biztos, hogy megállnám a helyem a kihívások során. (Biztos, hogy nem!) Ilyen alapállásból kicsit hátborzongató a kötet némely részlete. Ken Follettnek elhiszem, hogy nem csak a korunkra jellemző hatásvadász jelenetek ezek, hanem apró igazság-morzsák egy korból, amit nem ismerünk, nem értünk, ami megijeszt és elvarázsol.
Számomra ez egy régi adósság törlesztése. Évekkel ezelőtt kaptam kölcsön az első kötetet, hogy aztán olvasatlanul adjam vissza. Tavaly pedig éltem egy szülinapi felajánlással és a teljes sorozatot kértem és kaptam meg. De ... nem estem neki azonnal az olvasásnak, mert
Ken Follett Katedrálisa mellett még sokan várják, hogy végre sorra kerüljenek. Úgy tűnik, az idei év lesz a betűfalás éve.
5 megjegyzés:
Nagy kedvencem, néhány évenként újra és újra elolvasom.
Látod, milyen érdekes ... engem sokadszori nekifutásra sem fogott meg ennyire. JÓ! Érdemes volt elolvasni. És ennyi. De nyilván az én készülékemben van a hiba, mert például Harry Potter történetei sem fogtak meg. Ugyanakkor a Gyűrűk urát szerettem, mások pedig azt nem. De ez a szép a világban, hogy előbb-utóbb minden könyv, minden történet megtalálja azokat, akikhez igazán szólni akar. Mint ahogy mindenki megtalálja a maga történetét, ami elkíséri az életben mint egy újra és újra előkerülő kedvenc.
Harry Potter nekem kimaradt, a könyvek is, és a filmekből is vagy kettőt-hármat láttam. A Gyűrűk ura pedig csak filmen köt le. :-)
A második rész megvan? Ugyanolyan jó mint az első :-)
Az idők végezetéig és a Tűzoszlop is itt vár a sorára :D Tudod, ha sorozat, akkor annak egyben kell lennie a polcon is :D
Megjegyzés küldése