A laza napok egyike. Ilyen is kell. Reggel Levivel az oviba, vittük magunkkal Leiát is, így aztán onnan egyenesen a Botanikus kertbe mentünk sétálni. Egy frissítő után, ahol a pici is tízóraizott, hazafelé vettük az utat. A medencében lehűltünk, gyorsan megebédeltünk, aztán csendes pihenő következett. Szó szerint nagyon csendes. Részemről. Ugyanis Leiát sikerült az ágyunkon elaltatni, így oda is heveredtem mellé és együtt szuszogtunk vagy másfél órát. Sharon otthonról dolgozott, így neki is jól jött a csend.
A szokott időben elmentünk Leviért, ott találkoztunk a
papájával, aki fodrásznál járt. Hazafelé megálltunk a játszótérnél, mivel
holnap szünnap lesz az oviban. A játszótér amúgy a pénteki program lenne.
Otthon a gyerekek fürdetése, vacsora, és egy kis játék, hogy aztán már nyolc
órakor nagy ásítozások közepette, Levi maga akarjon elvonulni aludni. Sajnos ez
csak az egyik akarat, mert a szobájában aztán küzd az elalvással/ellen, így
majdnem egy óra telt el, mire a papa előkeveredhetett. Gyorsan meg is ittuk a
vacsorához felbontott bort annak örömére, hogy 9-kor már mindkét gyerek az
igazat álmát alussza. Próbáltunk még beszélgetni, de láthatóan mindenkit
megnyomott a mai nap (is). A fiataloknak ráadás az éjszakai műszak, úgyhogy
hagytuk őket pihenni, míg mi még az otthoni híreket olvastuk.
Amúgy ... nézem az embereket a buszokon, a városban sétálva,
és egy valami feltűnt. 4 évvel ezelőtt halál elegánsan kavargott a tömeg a
belvárosban. Most az irodisták nagy része home office-ban dolgozik,
„macinaciban”. Neeem, nem igaz, mert pl Sharon is rendesen felöltözik, mert a
munka részeként elég sok beszélgetés zajlik, ahol a kamerán keresztül némi
eleganciát igyekeznek mutatni. De tény, hogy az emberek többnyire rövid
nadrágban, pólóban, papucsban, mint valami hatalmas üdülő faluban. A nagy
plázákban persze vannak nagyon elegáns üzletek. Úgy látom, hogy hódítanának a
pasztell színek. Az indiai butikokban persze ott a nálunk is megszokott
tarkaság, de a drágább üzletekben egyszerű szabású vonalak, sima egyszínű
darabok. Ami bűnbe vinne, az egyértelműen a lakberendezés és a gyerekruha
boltok. Na, meg a közértek. A hentes. Hát, az valami álom. A zöldséges standok,
ahol rengeteg növénynek hirtelen még a nevét sem tudom, de megkívánom.
Amikor megérkeztünk, az egyik bőrönd jószerivel csak
ajándékokkal volt teli. Azt hittem, üresen visszük vissza. Legszívesebben itt
is hagytam volna. Ahogy elnézem aprócska szobánkat, tele lesz az hazafelé is J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése