Délelőtt gyermekem kérésére húslevest főzök... kicsit másként, mint otthon, hiszen az alapanyagok nem egészen olyanok, mint odahaza, de talán nem lesz rossz, ha mindent belerakok, amit tegnap vettünk J (olyan dolgokat is, amit otthon nem)
Ebéd után eltologatjuk Leiát a Botanikus kertbe, aztán
megyünk Leviért és onnan anyóstársékhoz, akik vacsorára hívtak. Nagyon kedves,
befogadó család. Már azért kedvelem őket, ahogyan Tibimhez viszonyolnak. De
viszonylag ritka találkozásaink ellenére is látható örömmel látnak vendégül és
nyoma sincs a feszengős távolságtartó kínlódásnak.
Nos, a Botanikus kerti séta elmaradt, helyette bementünk a
belvárosba Levi játékainak dobozokat venni. És ha már, akkor ... nézelődtünk
kicsit, pl az államfői palota előtti kis parkot, ami olyan, mint egy mini
botanikus kert. Valami csoda. A rezidencia épületét nem látni, mert egy kisebb
park van előtte a kerítésen belül is, és a kaput nem igazán lehet
megközelíteni, fegyveres őrség őrzi. A húsleves viszont meglett és majdnem
teljesen elfogyott, pedig voltak zöldségek, amiket otthon nem rakok bele, és
voltak, amiket itt nem kaptam. De jó lett. És meglepetés, hogy a gyerek egyszer
régebben kért Gyermelyi cérnametéltet és megvolt még a szekrény mélyén, úgyhogy
azt főztem ki hozzá. Sharon is kedveli ezt a valóban cérna vékonyságú tésztát,
pedig az ő leveseikben még metélt is lehet.
Voltunk koreai pizzériában inni valamit. A fiúk kétféle
japán sört választottak, én forró yuzu teát, bár, nem tudtam, mit választok.
Gyerek azt mondta, citrusos, akkor már rossz nem lehet. Hát, valami isteni
volt! A yuzu, vagy igazából yuja-cha
vagy yuja tea egy hagyományos koreai tea, amelyet forró víz és yuja-cheong
keverésével készítenek. A yuja tea Korea-szerte népszerű, főleg télen. Ezt a
teát úgy állítják elő, hogy a yuja-t édes, vastag, pépes szirupvá pácolják. Nem
tartalmaz koffeint. A Yuzu (yuya) kelet-ázsiai eredetű citrus gyümölcs. A Yuzu
-t mostanában már Ausztráliában, Spanyolországban, Olaszországban és
Franciaországban is termesztik. Úgy tartják, hibride a mandarinnak, narancsnak
és egy kínai citrom fajtának. Úgy néz ki, mint egy kicsi grapefruit, érettségi
fokától függően sárga vagy zöld. Erősen illatos. ... Azt mondtam, már nem
veszek semmit, de azt hiszem, ilyen yuzu teát még felhajtok hazaindulás előtt. Utólag
kiderült, ez nem is olyan könnyű vállalkozás. A városban felsültünk a
próbálkozásainkkal, s végül a lakópark apró közértjében vettük meg az utolsó
négy üvegnyit. Ugyanis ez a tea nem szálas, hanem, mintha narancslekvárt
vennél. A teaivás után ráadás, hogy az alján maradó gyümölcshúst és vékonyka
héjszeletkéket is elfogyaszthatod.
Az oviba Leiával mentünk, volt meglepetés Levinek. Ráadásul
onnan Amához és Akonhoz mentünk, így hívja az itteni nagyszüleit. Nem is
tudják, micsoda boldogság nekik, hogy van nevük az unokájuk „nyelvén”. Jött a
kis unokatesója, Jayden (7) is a szüleivel és egy felséges vacsorát költöttünk
el már megint. Alice nagyon jól főz és lelkesen osztaná meg velem a fortélyait,
de hát lássuk be, hazaérve alighanem visszatérünk a magyaros ízekhez. Jayden
amúgy egy cukorfalat. A gyerekek esküvőjén még csak három éves volt és a
ceremónia egyik kedvence a másik kis tündér, Mira mellett. Most már iskolás és
Levi abba az oviba jár, ahova ő is régebben. Lehet mondani, hogy ő volt a
referencia. A két kis unokatestvér nagyon szereti egymást és ezt öröm látni. A
vacsorára visszatérve, volt kacsaleves, sült kacsa valami itteni zöld
„salátával”, mazsolás, rákos rizs, wasabis rák, és valami töltött kis tészta
olajban kisütve különböző szószokkal. Más, mint odahaza a dumplingok, már csak
azért is, mert ezt olajban sütik ki, de nagyon finom volt. A végén persze az
elmaradhatatlan gyümölcsös tál, rajta sárkánygyümölccsel, lichivel, ananásszal,
mangóval, szőlővel és eperrel. Egy apró adalék Alice kedvességéről. A múltor
megdicsértem a húslevesét, mára már egy kis csomag várt, benne az alapvető helyi
hozzávalók, hogy otthon is megpróbálkozhassak vele és megmutathassam a család
többi tagjának is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése