Van az úgy, hogy az ember lányának beakad valami és ha már úgysincs jobb dolga (de akkor is, ha lenne), ezen agyal, keresi, kutatja a megoldást és kicsit be is csavarodik, amikor nem találja. Így történhetett, hogy három napom ment rá és egy sikertelen telefonos segítségkérés, hogy megoldjam a magam feltette kérdést.
A vízparton áll egy fa, amióta az eszem tudom és itt töltöm a nyarakat, látom növekedni. Hogy miért éppen most tavasszal csodálkoztam rá a lombjai között gömbölyödő fagyöngy csokrokra, meg nem tudnám mondani. Első volt tehát a csodálkozás, hogy jééé, fagyöngy. Wiki a barátunk, utána is kerestem, mit lehet róla tudni, azon túl, hogy karácsonykor jó alatta csókolózni, bár ezt a hagyományt sem tudtam, honnan ered. Nos, sok mindent megtudtam a fagyöngyről, még olyat is, amire végképp nem voltam kíváncsi, lásd micsodák családjába és rendjébe tartozó faj etc., az pedig igazán nem volt újdonság, hogy amolyan parazitanövény, örökzöld. Leggyakoribb gazdanövénye, értsd, amin megtelepedik, az almafa, a nyárfa, fűzfa és akácfa. Na, itt érkezett el a kérdések kérdése, ez milyen fa? Mert a felsoroltak közül egyik sem, arra azért maga,tól is rájöttem. Google képkeresővel pásztáztam a lombokat, de csupa olyan találatot kaptam, amitől a harci ideg kapott el, mert nem arra voltam kíváncsi, hogy Jeremiah Smith valahol a nagyvilágban ilyen fárol készített fotót, de azt persze ő sem írta oda, milyen fáról beszélünk.
Mint mondtam, napok mentek rá, hogy kutattam a levélmintát, de valószínűleg én nem találtam a megfelelő kereső szót, mert választ nem leltem. Végül a harmadik napon a japán juhar lett a befutó, még ha nem is vagyok róla teljesen meggyőzve, hogy a megoldásom tökéletes, de egész egyszerűen erre illik leginkább a levelek leírása. Ebben megnyugodva ma reggel kinyitom a tv-t, benne a Spektrum csatorna most éppen kertészettel kapcsolatos műsorát és mit mutatnak be benne, na mit? Természetesen egy japán juhart. Igaz, még kicsi, de a levélzete ugyanaz. Első gondolatom az volt, hogy a fene essen belétek, három napos agyalást spórolhattam volna meg, ha kicsit előbb tűzitek műsorra ezt az adást. De aztán inkább visszatértem a jegyzeteimhez és most még megosztok veletek néhány sort magáról a fagyöngyről is. (Így van ez, ha egy kérdés megoldódott, az ember gyorsan tovább tud lépni)
Szóval, a fagyöngy a termékenység és az élet szimbóluma, ugyanakkor a karácsonyi díszítés mellett remek gyógynövény a magas vérnyomás ellen és onkológiai problémák esetén az immunrendszer erősítésére. A hagyomány pedig, miszerint, aki csókot ad alatt a kedvesének, annak a szerelme örökké tart, a XVIII.századi Angliára vezethető vissza, Amerikában (dacára annak, hogy már korábban játszódó romantikus filmekben is felbukkan) csak a XIX.században honosodott meg (persze, nyilván az angol telepesek honosították meg).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése