2024. ápr. 17.

Derült égből...

 Jelen esetben derült égből egy Face komment érkezett. Már fogalmam sem volt, mire, de még ha nem is terveztem szócsatába kezdeni, azért utána kerestem, mi volt egyáltalán a téma. 

Nos, 2019 !!! július 30-án (mellesleg a névnapomon, bár ennek nem sok köze van a dologhoz) megjelent az nlc.hu oldalán egy cikk: Kenderesi-ügy: a konszenzus nélküli közeledés mindenképpen szexuális zaklatás címmel. Röviden: szexuális zaklatással vádolták Kenderesi Tamás olimpiai bronzérmes úszót Dél-Koreában. (nem, nem tartom felmentésnek az olimpiai sportoló mívoltát) Egy 18 éves táncoslány vádolta meg, amiért a fenekére csapott. Dr. Hevesi Krisztina sportpszichológus és szexuálpszichológus szerint egy kéretlen érintés már önmagábanb kimeríti a szexuális zaklatás fogalmát, hiszen ha a másik hozzájárulása nélkül teszek valamit a másik testével, tulajdonképpen tárgyiasítom őt. Példaként más sztárok eseteit említették, amikor a sportolók prostituáltakat vittek fel a hotelszobájukba, majd később az aktusról készült videót megosztották barátaikkal, és azok eljutottak egy brit bulvárlaphoz is. A hosszú cikkban természetesen említetést kapott a Me too mozgalom is, amiért például Magyarországon sajnos nem jön át eléggé a valódi üzenet, hogy merjünk beszélni a minket ért bántalmazásról etc. 

Na, ezzel kapcsolatban bírtam a következő kommentet írni (pedig hányszor fogadtam meg, hogy nem, nem fogok hozzászólni, főleg nem provokatív, megosztó írásokhoz, lásd nyíltszíni szoptatást etc.):

"Jézusom! Nem láttuk, mi történt, de azért itt egyesek nemkicsit estek már át a ló túloldalára. Ha valaki régebben a seggünkre csapott a diszkóban, akkor vagy kapott egyet visszakézből vagy csak egy szúrósabb tekintetet. Fiatal lányok és fiúk között megesett. Legközelebb már az óvodásoktól is számon kérünk? Amúgy van egy sejtésem, hogy ez ma sincs másként. Ha ez egy érintés volt és nem követte folytatás,  akkor már csak a szórakozóhely jellegéből adódóan is nem hiszem, hogy kirívó esetnek számítana. A cikkhez mellékelt kép meg, hogy a "szexhez mindkét fél beleegyezése kell..." - jesszus, szex? Erőszak? Ez azért egy kicsit erős, nem? "

Erre érkezett most közel öt év késéssel a válasz: " a seggre csapás régen sem volt rendben és az oviban sem. Az, hogy valaki hogy viselkedik és hogy viszonyul másokhoz, az nevelés kérdése. Te fogdostad már egy férfi folyóit, miközben elment melletted? Mert akkor gondolom, ebben sincs semmi."

A kommentelő nálam fiatalabb, két kamaszgyermek édesanyja, budapesti nő. Nem álltam le vitatkozni, hogy a fent említett mozgalommal éppen az a legnagyobb probléma, hogy olyan dolgokat is felnagyít és kér számon, ami teljes irányvesztéssel jár. Ne legyen kétség, az erőszakot teljes mértékben elítélem. De egyszerűen nevetséges egy sejhaj érintése egy szórakozóhelyen és egy golyótapogatás között párhuzamot vonni. A leányzónak nem a lába közé nyúltak, még csak nem is a melleit fogdosták meg, nyilván ha mellettem elment egy jóképű srác, nekem sem fordult meg, hogy megmarkoljam férfiúi ékességét. Egy huszonhárom éves srác egy szórakozóhelyen megfogta egy táncoslány fenekét. Skandalum! És ez nem "áldozathibáztatás", egy pillanatra sem teszem fel a kérdést, hogy ez egy táncoslánnyal megengedhető viselkedés-e, pusztán azért, mert ő ott dolgozik. Nyilván egy testéből élő prostituált sem érdemli meg (most nem erre az esetre gondolok, természetesen), hogy megalázóan viselkedjenek vele, itt meg azért még csak nem is erről volt szó. Nyilván, én vagyok rosszul bekötve, hogy hatvannégy évesen nem látom a történtekben a botrányt. De nekem még csapott összetekert újságpapírral a fenekemre Füttyös Gyuri, beszólogatott néhány építőmunkás, de ezektől még nem éreztem fenyegetve és megalázva magam. Azt hiszem, nem kellene az óvodás lányunokámat sem féltenem attól, hogy egy kis csoporttársa megöleli, megpuszilja, esetleg a haját húzza, mert megtetszett neki. 

Az igazi problémákkal kellene ilyen vehemensen foglalkozni, mert a cikkben említettet továbbra sem látom annak. Főleg így nem, hogy Tamás - belátva, hogy a mai világban ezt az esetet csak ő szívhatja meg - teljes bűnbánatot gyakorolt és együttműködött a hatóságokkal. Nem követtem az eseményeket, mivel járt rá nézve ez a történet a későbbiekben, de remélem, az arányosság elvét figyelembe véve jártak el. 




Nincsenek megjegyzések: