A fülszöveg alapján a regény sztorija röviden: Amikor Zoe férje, Ed hirtelen meghal, a nőnek nincs lehetősége, hogy elmondja, mennyire szereti. Zoe mégis azt hiszi, kap egy újabb esélyt, hogy életük fordulópontjain jobb döntéseket hozzon, és esetleg megakadályozza a férje halálát.
Könnyen olvasható, helyenként fájóan ismerős szöveg, amelynek legnagyobb tanulsága, hogy soha nem tudhatod, mit hoz a következő óra, a következő perc. Igyekezz a szeretteidtől úgy búcsúzni - akár néhány órára is -, hogy később ne az az elszalasztott vagy éppen morgós, bántó pillanat kísértsen! Hogy ne a "mi lett volna, ha..." értelmetlen kérdést boncolgasd egész hátralevő életedben.
Két hónappal a temetés után Zoét baleset éri. Ami ez után következik a könyvben, szívhez szóló, kedves felvezetés az utolsó lapok meglepetéséhez. Nem! Nem támad fel halottaiból a férje, ilyen elcsépelt fordulattal hál istennek nem él a szerző. De a meglepetés erőteljes és hitet adó, hogy a legnagyobb tragédia után is folytatódhat az élet. Boldogan.
Mindezek után ma a Facen ez a szöveg jött velem szembe az egyik ismerősöm által posztolva:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése