Miután lecsillapodtam... *frissítve

A hivatalnak már megint túl sok ideje van... Január 2-át írunk, de máris sikerült a vérnyomásomat az egekbe lökni egy ma kézbesített hivatalos levéllel. A hangnem egyszerűen csodálatos. "Végzés" "Hivatalból eljárást indítok XY ...törvényes működésének tárgyában" "8 napon belül... mert ha nem tesz eleget, akkor megtiltom, törlöm... ötszázezer forintra büntetem..."

3 oldalnyi fenyegetés után kiderül, hogy: a 2008-ban ugyanezen hivatal által kiállított lakcímkártyát, valamint 2011-ben ugyanerre a címre kért székhelyet MOST kell bizonyítani, hogy az illető jogosan lakik, vállalkozik azon a címen. Ami a saját lakásunk. Tehát én mint anyja nyilatkozzam, hogy hozzájárulok, hogy a fiam a hivatalos levelezését ezen a címen folytassa, ami amúgy az állandó bejelentett lakcíme. Mert nyilvánvalóan nem ezen a 42 négyzetméteren üzemeltet diszkót, amit december elején feltételeztek róla, a KSH által kiadott rossz tevékenységi köri szám alapján. Azt módosítottuk, nyilván ezzel hívtuk fel magunkra a hivatal árgus figyelmét. Mégis mit képzelünk, hogy nem akarunk pénztárgépet üzemeltetni...  Józan ész ne hagyj el!
A legszebb sor: "Az iratokba való betekintésről a Ket.68. paragr. (1) bekezdése, a 69. paragr. (1) és (5) bekezdése, míg a nyilatkozattétel lehetőségéről a Ket.51. paragr. (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást." Hogy ki halt meg??? Mert ennek a sornak az alapján fogalmam sincs, mi a fenét kéne csinálni. De megtörtént a csoda, elértük az ügyintézőt, aki közölte, írjunk akár kézzel egy nyilatkozatot, ami tartalmazza, hogy hozzájárulok a fentiekhez. Aha ... Ket.... paragrafusok és bekezdések. Kösz! Amúgy ezen kívül legalább két tucatnyi hasonló hivatkozást tartalmaz a levél, amit elvileg halandó embernek írtak.

Nos, elkészült a nyilatkozat, aláírtuk, előkerestünk régi papírokat, meghatalmazást szerkesztettünk, heveny idegeskedéssel töltöttük az év első munkanapját; és mellékesen nem a pillanatnyilag legfontosabb dolgaink intézésével. Holnap pedig megyünk a hivatalba, mert semmire se vágytunk jobban. Hogy ez most kinek volt ennyire fontos, azért jó lenne tudni, mert a két ünnep között még a NAV-nál ültem sorba, hogy tisztázzam, tudomásul vették-e az új módosításokat. Ilyen az, ha vállalkozásbarát az ügykezelés. De nem merem azt kérni, hogy inkább ne barátkozzunk!

PS. Megírtuk, amit meg kell, bementünk. Ott töltöttünk kb. 2 percet. Átvették és majd küldenek egy jegyzőkönyvet, hogy a vizsgálat lefolyt. Hogy a jó nénikéteket! Nem mintha további vegzálásokat hiányolnék, de azért ... ehhez kellett a már-már életveszélyes fenyegetés? Alessia az ilyen történéseket címkézné *agyf@sz megjelöléssel. Megértem :)