Lábjegyzet

 Amióta az eszem tudom, gágogok. Igen, Judit vagyok és lúdtalpas 😊Idáig ez nem igazán okozott gondot, mentem, mint a gőzhenger, a barátaim sokszor figyelmeztettek az utóbbi években, hogy legyek rájuk tekintettel és ne "rohanjak", én meg szinte nem is értettem, miről beszélnek, hiszen én csak raktam egyik lábam a másik után, nem éreztem, hogy gyors lennék. Nyilván őket éreztem lassúnak. Nos, mostanra megérkezett a pofon. Kb. tíz évvel ezelőtt kezdtem érezni, hogy hol itt fáj, hol ott, ahogy mondani szokás, abba a korba léptem, amikor az a jó, ha reggelente mindig más fáj, mert ebből is tudom, hogy még élek. Mivel kutyás vagyok, nekem mindig is fontos volt (talán enélkül is), hogy menni tudjak. Aztán kezdtek a rések a pajzson egyre szélesebbek lenni. Hol sántikáltam, hol megálltam, hogy mély levegőt vegyek és egyúttal erőt magamon, hogy az utamat folytatni tudjam. Első körben kiderült egy baráti gerincsérv, ami komoly mozgásszervi panaszokkal társult. A férjem bevállalta, hogy egy hetet a gerincgyógyászati központban kezeljenek. Igen, ő vállalta be, mert a két kutyával neki sokasodtak meg itthon a problémái, amíg én odabent "üdültem". Meg hát anyagilag is. Igazság szerint ez egy hasznos kitérő volt, mert amikor bementem, karból húztam fel magam a lépcsőn, a lábam emelése gondot jelentett, az ötödik napon meg könnyedén lépcsőztem le és fel a büféhez. 

Eltelt pár év különösebb fájdalmak nélkül, aztán a lábfejem kezdett fájdogálni. Akkor még viszonylag rövid időn belül kaptam időpontot az ortopédiára, ahol csináltak egy röntgent, javasolták, hogy fogyjak le és csináltassak egyedi talpbetétet, mert ha nem tudnám, lúdtalpas vagyok. Fogyni nem fogytam, ez már az a kor, ha fogyok, akkor ott baj van. Egyedi talpbetét sem lett, de azért a gyógyászati segédeszközöknél megleptem magam egy aranyárban mért talpbetéttel. Különösebb gyógyulás, javulás nem jött, úgyhogy most próbát tettem egy magánrendelésen. Itt nem készült röntgen, viszont az orvos a kezébe vette a tappancsom, átgyúrta, járkáltatott fel, s alá, végül kb. ugyanarra a következtetésre jutott, mint a kollégája: fogyás és talpbetét. Valamint talpmasszázs és torna; a lábujjak mögötti izomköteg lazítása. Görgessek teniszlabdát a talpam alatt vagy feszítsem fel a falra a lábfejem napjában akár többször is.

Nem használt, sőt, a dolog egyre rosszabbá vált, a bal lábamon már a bütyök is kezdett kialakulni, hiába vettem a csodaszernek hirdetett segédeszközöket, a jobb lábfejembe meg random szúrt bele a fájdalom. Nem ám himihumi fájás, hanem az a fajta, amikor mély levegőt véve küzdesz a rosszullét ellen. Ekkoriban történt, hogy egy volt osztálytársam lábában trombózist találtak annak ellenére, hogy ennek külső jelei nem voltak. Naná, hogy azonnal meg voltam győződve róla, nálam is baj van, úgyhogy újra az egészségügy felé vettem az irányt. El is jutottam két hónap alatt az ortopédiára, ahol megint készült egy röntgen, kaptam gyulladáscsökkentő gyógyszert és beutalót a fizikoterápiára. Amúgy meg fogyjak le és csináltassak egyedi talpbetétet.

A fizikoterápián túl vagyok, és az igazat megvallva, két héttel az utolsó kezelés után tényleg mintha csökkent volna a fájdalom, bár teljesen nem tűnt el. A talpbetét elkészült, le sem merem írni, mennyibe került. Főleg annak függvényében, hogy a segédeszköz boltban vett betét megszólalásig hasonlít rá heted-áron, pedig az sem volt olcsó. Kicsit olyan érzésem van, qvára át lettem verve. Telnek az évek, nem vagyok már bakfis, a helyzet hol jobb, hol rosszabb, ilyenkor már a frontok is bezavarnak. A talpbetéttel egész egyszerűen nem tudok már gyorsan menni, inkább úgy lépkedek, mintha tojásokon járkálnék. Küzdök, próbálkozom. Magam miatt, az unokáim miatt, akiknek nem mondhatom, hogy a mama nem tud lépést tartani veletek és igen, Jamie miatt is, akinek kijárnak a séták, kirándulások, mert nem plüsskutya, aki csak otthon, a párnán érzi jól magát. Sokkal jobb nyilván már nem lesz, már annak is örülnék, ha sokkal rosszabb nem lenne. És bocs lányok, ha annak idején nem értettem, miért nem tudtok lépést tartani velem, az idő figyelmeztetett, hogy ez a probléma engem is megtalálhat.