2019. márc. 7.

Aki hülye ...

Aki hülye, megérdemli :) Ezt akartam mondani, mert a halállal még szójátékot sem játszunk. Ráadásul, ha valaki egyébként olyan szkeptikus, mint én, akkor meg pláne.

Biztosan veletek is megtörtént már, hogy csengett a telefon és valaki valamit a nyakatokba akart sózni. Az ilyen direkt marketingre megvan a rutin szövegem, de az az igazság, hogy nem mindig sikerül alkalmaznom. Ebben elsősorban én vagyok a hibás, mert mimóza lelkemmel nem rakom le rögtön mindenféle magyarázkodás nélkül. Ma pontosan ez történt velem. A fiatalember olyan vehemensen mondta a magáét, hogy csak kifejezetten udvariatlanul rakhattam volna rá, és sajnos nem tettem. Sajnos, mert aki ilyen erőszakosan rányomul a hívott félre, azzal nem is kell udvariaskodni. Nem? Oké, ma megtanultam.

Persze, az illető ötször is biztosított, hogy nem akar eladni semmit, sőt a (XII. ker.?) önkormányzat támogatásával végzik a tevékenységüket, melynek keretében a sejtek közti impulzusokkal az érrendszerre vonatkozó megállapításokat tesznek a lakosság érdekében. Kihangsúlyozta, hogy ez nem orvosi vizsgálat, de talán hasznos lehet, hogy a "lelet" birtokában szakemberhez forduljon valaki még idejekorán.

Na, nem húzom az időt tovább, rábólintottam, odamegyek. Igazság szerint kíváncsi voltam, hogyan működik egy ilyen lehúzás szagú társaság. De aztán elbizonytalanodtam, hogy a kíváncsiságom nem ér ennyit, meg a franc tudja, milyen csőbe húznak bele. Majdnem megfutamodtam és küldtem egy sms-t, hogy ne várjanak, nem érnék oda a megadott időpontra. De a francba! Roppant rugalmasak, jöhetek késve is :D Mentem. Bíztam benne, hogy ennél hülyébb már nem lehetek. És eltosztam az életemből másfél órát.

Megejtik a vizsgálatot, amely elég nevetséges; aztán kinyomtatják a "leletet" és kielemzik. Kac-kac :D
Természetesen az elején Te magad vagy az egészség mintaképe, főleg EBBEN a korban. Anyád! Aztán elérkeznek az utolsó ábráig és ott már hátsófali infarktus fenyeget talán még ma. És amikor nem reagálsz, akkor finoman felhívják a figyelmed, hogy ilyenkor szokták tízből kilencen megkérdezni, hogy és mit tehetnék ez ellen? Nem volt szerencséje, mert én voltam az az egy, aki mondtam, hogy köszönöm, de azért még adok az orvostudománynak egy esélyt. Nem erőltették, ez tény. Elmehettem, kikísértek. A váróban persze ott vannak a megvásárolható csodakészülékek, amik ha nem is mentik meg az életed, de majd késleltetik a közelgő véget :D Vagy nem.



2 megjegyzés:

teide írta...

Győzött a kalandvágyad? :D Hát, én leteszem. Persze nem szó nélkül, de az agyamra megy minden ilyen. Csak azért nem vagyok udvariatlan, mert neki ez a munkája.

Lazac írta...

Bátor egy nő vagy! :):) Én is leteszem :D