Azt hiszem, nem árulok el túl nagy titkot, ha azt mondom, a mai nap legjobb programjai ebgyerekhez kötődnek. Ma például a reggeli parkbeli hancúrozást még ki sem pihenve - tekintettel a közelgő hétvégi utazásra - apa focilabdáját kellett elvinnünk valakinek, aki nem kirándulgatja el a teremfocinak nevezett, egyébként inkább pankrációhoz hasonlatos vasárnapi sportfoglalkozást. Ehhez megint buszra kellett ülni. A következő megállóban vagy húsz külföldi fiatal szállt fel, akik azonnal a "sweet" ebbel kezdtek foglalkozni. (így próbáljam én a nyugodt, flegmatikus utazáshoz szoktatni) A Ferencziek terén az egyébként is csak zavaró labdától sikerült megszabadulni és vidáman indultunk vissza. Gyalog. Át az Erzsébet hídon, keresztül a Gellért-hegyen, útba ejtve egy idegen kutyafuttatót is. Mit mondjak, elfáradtunk. Viszont roppant jól éreztük magunkat. Kár, hogy ebgyerek még meglehetősen bizalmatlan az ültetéssel kapcsolatban, soha nem tudja, hogy ott akarom-e hagyni, vagy sem; ezért aztán éppen csak leteszi a popsiját és már pattan is utánam. Így viszont elég nehéz fotózni. De az ember ne legyen telhetetlen, majd lesz egy olyan időszaka is. Remélem.
Ezért a képek (és mert egy balfék vagyok) fordított sorrendben szerepelnek, de már nem volt erőm kijavítani, bocsi.
2 megjegyzés:
De jó nektek....! :(
Szépen haladtok. :-)
t.
Megjegyzés küldése