Nos, A Fal működik. Colin két napja távollétem üres óráiban be nem teszi a lábát a nappaliba, hálóba, fürdőszobába. De... Azóta átvette az uralmat az előszoba és a konyha fölött.
A rémuralmat. A korábbi papírtépésről pedig áttért a rejtett nassolnivalók felkutatására és megsemmisítésére. A mai áldozatok: két csomag csokis süti (barátosnéktól kapott töltött mézespuszedli és Milka-málnás töltött süti). Hogy ne lehessen édesszájúsággal vádolni, ráküldött még egy fél csomag sajtos-hagymás csipszet (a másik felét én csipegettem el tegnap a rosszul választott Párizsból szeretettel című film nézése közben. Hogy miért rosszul választott? Mert én romantikára számítottam, ezzel szemben piff-puff-adj neki volt minden mennyiségben)
Azt hiszem jogos, ha ezek után ebédet már nem adok neki. Az állatorvos pedig nem veszi fel a telefont, pedig hánytatás ügyében már kerestem. (Mármint Colint hánytatnám, nem az állatorvost.)
Ps. a gumicsizmám ugyan szerepel a képen, de csak mint dizájnelem, ízre a puszedlik győztek.
Ps2. állatorvos visszahívott: Semmi baj, nehogy meghánytassam a kutyát, ínyenc az eb és ő most irigykedik, mert a csokis mézes puszedlit rendkívül kedveli :) Mit mondjak? Én is kedveltem volna, gondoltam is rá napközben, hogy majd filmnézés közben ... édes jelenetek, édes ízek... Colin megelőzött :(
2 megjegyzés:
Sebaj! A gumicsizmád legalább megmaradt. És milyen csinos darab! :-)
teide
csinos, de alig lehet felhúzni meg levenni, szóval így sokáig csinos is marad :)
Megjegyzés küldése