Gyerekkoromban kedvenceim közé tartoztak Bálint Ágnes meséi. Köztük is elsősorban a Futrinka utca lakóinak a történetei. Jó unokatesó voltam és kedvenc unokahugomnak adtam ezt a könyvet (igaz, cseppet elrongyolódott állapotban). Aztán, amikor a gyerekeim megszülettek egy kedves ismerősöm a saját példányát lefénymásolta, sőt be is kötötte. Így aztán a fiaim is tudják, ki volt Böbe baba és Cicamica. És most újra a boltokba került. Ott a helyem, megveszem, mert ha lesznek unokáim, hát ... velük is szeretném majd újraolvasni. :)
1 megjegyzés:
Jaj, csak a mai gyerekek sajnos már olyan furik... :-(
Én egyszer próbáltam mesélni a szomszéd kissrácnak... :-(((
Megjegyzés küldése