Szeptemberben még egy kis Balaton, a ház lezárása. El sem hisszük,
hogy elszállt ez a nyár is. Újra bolhapiac, kissé keserű szájízzel, amiért
egyre nehezebb a régi értékeknek új gazdát találni, de töretlen hittel, hogy a
lomtalanításban kiszanált dolgok új, tartalmasabb életre találhatnak másoknál. Tudom,
hogy mások talán esztelen tékozlásnak tekintik a hónapok óta folyó folyamatos
lomtalanításomat, de bennem néha már éledezik a jó érzés, ahogy megszabadulok
sok felesleges kacattá vált múltbeli tárgytól. Ha már fizikailag képtelenség,
így próbálok megfiatalodni. Ennek jegyében megint egy kicsit átrendeztem a
nappalit, ha már a többi helyiséggel nem nagyon lehet mit kezdeni. De most
ennyi is elég volt. (Csak zárójelben: sok „elkótyavetyélt” dolog hirtelen
hiányozni kezdett, pedig már hónapok, sőt évek óta nem vettem őket a kezembe,
de ez azt hiszem természetes reakció egy tárgymániás gyűjtögetőnél)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése