2024. júl. 25.

Vagyok...

 Tegnap már megragadt a fejemben egy tv-reklám, nevezetesen a De-press kapszula, amit mentálisan helyrepofozgató gyógynövény készítményként hirdetnek. Egyrészt úgy éreztem, erre nekem mostanában igen nagy szükségem lenne, másrészt elméláztam, honnan kaphatta a nevét, netán a depresszióról? Aztán még beugrott a Die Presse című osztrák napilap is, de azzal alighanem csak a véletlen okán hozható rokonságba. Nem éreztem magam mostanában túlságosan jó formában, és biztos vagyok benne, mert orvosként is bármikor megállom a helyem, ha öndiagnosztikáról van szó, hogy a számtalan fizikai tünet együtt és külön-külön is oda vezethető vissza, hogy huzamosabb ideje egy érzelmi hullámvasúton ülök. A hozzám legközelebb állók kezelik a gépet és ettől talán még váratlanabbak az emelkedők, de leginkább a lejtők. A legijesztőbb, hogy már várom a zuhanást, pedig valaha tele voltam optimizmussal és akkor is hittem a csodában, amikor a valóság két kézzel csapott pofán. Ennyit a múltkori "megrázom magam" hurrá optimizmusáról.



Nincsenek megjegyzések: