Vívódás...

Sokszor gondolok rá egy ideje, hogy újra életre kellene kelteni a blogot. Nem feltétlenül azért, hogy legyen egy újabb platform, ahol nyomhatom a sódert, de sokkal inkább azért, hogy legyen EGY, ahol nyugodtan mondhatom a magamét. Aki akar, véleményezi, aki csak elolvasta, annak köszönöm a figyelmét. De nem futok bele bértrollokba, vagy olyanokba, akiknek probléma egy leírt szöveg értelmezése. Mert így egy csomó dologról bennem reked a vélemény, ami egyébként nyilván nem baj, nem kell nekem mindenkinek elhinteni, mik forognak az agyamban. De azért néha jó lenne - aktuális beszélgetőpartner híján - kiírni magamból, ami éppen foglalkoztat. Úgyhogy, ha valaki errejárna, EZ az indok, ha majd egy év elteltével új bejegyzést talál.