Szóval, ígérem, leszállok már a témáról, de a kezembe akadt egy nemrégi cikk Frei Tamástól, aki éppen arról írt, hogy a The New York Times egyik cikke szerint "az alacsony színvonalú angoltudás hátráltatja egy ország fejlődését", és ennek kapcsán belefutott egy öt kontinensre kiterjedő felmérésbe, mely szerint a skandináv országokban beszélnek a legjobban angolul.
A felmérést egy svájci intézet készítette; 1,7 millió embert vizsgáztatva az üzleti életben, az iskolákban és egyetemeken. Főleg a nagyon aktív, 40 évesnél fiatalabbakra fókuszáltak. A cikk megemlítette, hogy az angoltudás azért is fontos, mert az adott ország innovatív szakemberei csak így, angolul képesek tartani a lépést a világ fejlődésével. Angol nyelvű szakirodalom, levelezés a világban a kollégákkal, vagyis benne lenni a vérkeringésben...
És ami az érdekes, tudva, hogy Brazília 46., Oroszország 29., India 14. és Kína például 36. ebben a rangsorban... nnaaa, Te hova rangsorolnád Magyarországot? Frei úgy a 20. hely környékére saccolt, bár félt, hogy ez csak az álmainkban lehetséges, hiszen másról sem hallunk idehaza, mint hogy nem megy nekünk az idegen nyelv... aztán a meglepő végeredmény: 8. hely !!!
Svédek, dánok, hollandok, finnek, norvégok, belgák, osztrákok és MI ! Ez a világranglista. Mögöttünk a németek és mindenki más.
Drága Hoffmann Rózsa asszony, akkor hogy is van az az unalmas makogás angolul címkéjű ok, amiért borítani kellene az egész idegennyelv oktatást?
PS. azt már meg sem merem kérdezni, miért nem büszkélkedünk ezzel, mert szerintem ha Frei nem kotor utána a dolognak hirtelen felindulásból, akkor soha nem is tudjuk meg...
1 megjegyzés:
Rengeteg ismerős van a korosztályomból, aki pont ezzel a haszontalan angoltudásával pattant meg külföldre, mert itthon kitörölhette a popóját a mérnök diplomájával.
És bár oké, elhiszem, h facán tudunk angolul, de azért a kiejtésünk... Jájj!
Megjegyzés küldése