2011. jan. 20.

Indulok

Délelőtt dolgom van. Amióta a parkból feljöttünk, megfürdettem a kutyát (ne tudjátok meg, mi jött le róla... hiába na, az építkezés a parkban javában folyik), kapott reggelit, rendbe kaptam a férfiak után a kéglit, kicsit leveleztem, majd alig fél órát pakoltam. Ez utóbbit igyekeztem kutya-szemmel, kölyökkutya-szemmel. Mi lehet olyan érdekes, hogy felkeltse a figyelmét arra a két órára, amíg nem vagyok itthon. Fiam szobája bezárva, fürdőszoba dettó. A többi helyiség reménytelen, tehát pakolni kell. Műszaki cikkek (szerintem) elérhetetlen magasságban. Újságok szintén. A könyvek... veszélyben, de azzal nem nagyon tudok mit tenni. Cipők (ezeket még nem rágta, csak széthurcolászta) elpakolva, csizma sajna nem fér be sehova, így bezárom a wc-be. A többit eddig még nem bántotta, de hát eddig újságot se evett. Kicsi majré, mire jövök haza... Most tele a hasa, én pedig egy simivel búcsúzom. Meg az ígérettel, hogy sietek haza. Vajon hisz-e nekem?

2 megjegyzés:

Golden írta...

yesss... csak a cipőmet (sáros, parkbeli viháncoláshoz - ezért nem volt eldugva)vitte be a nappaliba. Ennyi még belefér. :)

Lazac írta...

megdicsérni! :):):)