Jól esett...

Az Őrségnek köszönhetően ugyebár Karácsony táján szert tettem némi zöldülő edénykére, mert azok nélkül élni gyakorlatilag lehetetlen. Erre ma reggel ebsétáltatás közben nézegetem ám a közeli Bio-piacot erősen, mert ott mintha a sok bio között megbújna egy fazekas is mindenféle szépséges zöld ezmegazzal. Ez reggel fél nyolckor volt. Eddig bírtam. Most meg itt zöldellik az asztalon egy cukortartónak kinevezett méztartó. És itt még csak le se álltam. Nem. Kellett vennem egy zöld kis kancsót is. Okát ne kérdezzétek, kellett, na. Határozottan javul a hangulatom, a reggel óta tartó fejfájás ellenére :)