A gyógyítás a középkorban mai szemmel nézve kimerítette a kínzás fogalmát. Gondoljatok csak a piócákra, azokra az alkalmakra, amikor a betegen eret vágtak, rosszabb esetben valósággal kivéreztették, vagy amikor a kovács kapta ki a fájó fogat... inkább nem is sorolom tovább.
Ma viszont... modern világ, az italunk Pepsi, mégiscsak a 21. századot írjuk... tehát: adott egy probléma... szívügy, bár nem a romantikusabb fajtából, hanem szervi probléma. Zakatol szerencsétlen össze-vissza, pont olyan stresszesen, mint ahogy a mindennapjainkat éljük. De ez így nem jó, mert ... szóval, nem jó... ráadásul még baj is csinál, mert az a stroke is neki köszönheti létrejöttét. Tehát a szívzűrrel kezdeni kell valamit!
Vannak módszerek... például, ha vastagabb ér érintett, felnyúlnak rajta és lekapirgálják az érfalról a kis plakkokat, hogy elszabadulva ne okozzanak dugulást... brrr... rosszul hangzik, nem? Ráadásul a beavatkozás infarktus-veszéllyel is járhat. Köszönöm szépen!
Aztán csinálnak egy szívultrahangot, de ott "bezavarnak" a bordák, tehát nosza, nyelj le egy csövet, hogy készülhessen egy nyelőcsövi ultrahang is. (Tüdővel kapcsolatban volt szerencsém az élményhez... nem kívánom senkinek!)
De van ám más ötlet is. Van az a helyes kis masina, amivel életre szokták csiholni az embereket, a defibrillátor... na, azzal is megcsaphatjuk ám azt a szívet, hátha a túlfeszültségtől úgy dönt, inkább mégis normál tempóval dobog, nem kapkod össze-vissza, hogy még a vérnyomásmérőt is meghülyíti.
Na, szóval a mai modern orvostudomány tárháza kimeríthetetlen, csak a beteg ne izguljon, miféle tortúrának lesz még kitéve a gyógyítás szent nevében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése