... mármint a hátam? Van, aki úgy képzeli. Pedig, ahogy egy kedves barátosné mondotta volt: A hülyék a másik sorban álltak.
Azért az nagy csalódás, amikor egy kedves, lelkiismeretes embernek ismert mesterember olyan fokon próbál hülyére venni, hogy az már maga a tömény kriminalisztika. Ráadásul az idén már másodszor kellett szembesülnöm ezzel az érzéssel, igaz, nem ugyanannál az embernél. Ez borzasztó. Nincs jelentősége, hogy évekig kitartottál valaki mellett, megmagyaráztad, hogy az minden pénzt megér, hogy kedves, megbízható ember. Hát, nem az. Se nem kedves, de még csak nem is megbízható. És még nekem okoz rossz közérzetet, hogy megrázom magam és azt mondom, na, ezt már nem! Ráadásul még sz.ban is maradok, nyakamon egy rakás építőanyaggal és a bizonytalan jövővel, hogy ha ő nem, majd más ... De ki???
Nem tudom, nálunk a családban mostanában mindig valamilyen "ünnepnapra" maradnak ezek a jó hírek. Már kezdem unni. :(
5 megjegyzés:
Ezt tapasztalom mostanában, hogy pont az baf át, akihez évek óta visszajársz... Vérszemet kapnak, vagy nem tom, de pfff! Grr! ÁÁÁÁ!
Elvesztettem a fonalat...
A megbízható mesterember ritka mint a fehér holló, ugye! De, hogy pont egy ilyen szép napon bosszantsanak, na az már arcátlanság! Azért boldogot kívánunk! :-)
borzalmas, hogy az epitoiparban szinte mindenki link.az a keves meg aki nem az nem boldogul, meg lealkudjak a munkaberet, mert a tobbi megbizhatatlan.:( sajnos ez van.
en is boldogat kivanok. :)
Hát ez az.....már kiben lehet megbízni akkor????
Megjegyzés küldése