Alessiában az (is) a jó, hogy mindig meg tud lepni valami
ötlettel, hogy hova menjünk okosodni. Ilyen volt Varga Lóránt caminós estje, de
ilyen volt tegnap Vancsó Zoltán fotós estje is. Még sosem hallottam róla, ami
egyrészt nyilván engem minősít, ...vagy mégsem, mert hát nem is kell nekem
mindenkit ismerni.
Szeretem nyomogatni a kis automata fényképezőgépem
gombocskáját, nagyképűen fotózásnak is
hívom, holott tisztában vagyok vele, hogy nem véletlenül nem az én „kiállításomra”
igyekeztünk tegnap, de egy szó mint száz, szeretem a fotókat. Szeretem a múlt
kis megőrzött pillanatait, életünk filmjének kimerevített kis kockáit, amik
szinte kivétel nélkül szép emlékeket idéznek fel bennem.
De szeretem mások
képeit is, akik néha egészen komoly, hol megható, hol elgondolkodtató, hol
megrázó pillanatokat őriznek meg a jövőnek.
Szeretem, ha valaki szinte megszemélyesíti a képeit, amikor
látva egy fotót, azt mondhatom például, ez olyan Alessiás (bocs) . Vancsó
Zoltán képei mások... nyilván ezekre is mondhatnám, hogy olyan Vancsós képek.
Vancsó Zoltán ritka szimpatikus fotós... úgy beszél a munkájáról, a meglepően hosszú múltra visszatekintő munkásságáról, mint egy kedves időtöltésről, kicsit szégyenlősen, lazán anekdotázva, lelőhetetlenül mesélve róla, hogy ő tulajdonképpen nem is szeret beszélni a fotózásról, ő csinálni szereti. Mindennél jobban. És a kedves közvetlenséggel előadott szavaknak hiszel, ahogy ma divatos fogalmazni, hiteles az egész fickó. Hálás vagy neki, amikor a nézőtéren ülők arcába mondja, amit mindig is sejtettek, hogy egy kép nem feltétlenül a technikától, a drága masinától jó és kel önálló életre, hanem attól, hogy én, te, ő... megláttuk benne a megmutatnivaló történetet. Na végre! Sehol egy nagyképű, én vagyok a művész, ti meg csak a kis műkedvelők - manír!
Vancsó Zoltán ritka szimpatikus fotós... úgy beszél a munkájáról, a meglepően hosszú múltra visszatekintő munkásságáról, mint egy kedves időtöltésről, kicsit szégyenlősen, lazán anekdotázva, lelőhetetlenül mesélve róla, hogy ő tulajdonképpen nem is szeret beszélni a fotózásról, ő csinálni szereti. Mindennél jobban. És a kedves közvetlenséggel előadott szavaknak hiszel, ahogy ma divatos fogalmazni, hiteles az egész fickó. Hálás vagy neki, amikor a nézőtéren ülők arcába mondja, amit mindig is sejtettek, hogy egy kép nem feltétlenül a technikától, a drága masinától jó és kel önálló életre, hanem attól, hogy én, te, ő... megláttuk benne a megmutatnivaló történetet. Na végre! Sehol egy nagyképű, én vagyok a művész, ti meg csak a kis műkedvelők - manír!
Már eleve a fekete-fehérhez való viszonya érdekes. Én is szeretek sok képet
fekete-fehérben, de a világ számomra mégis színes. Ahogy ő látja, úgy én nem,
vagy csak nagyon ritkán. Amit ő lát meg benne, afölött én valószínűleg elsiklom,
de hát végül is ez nem baj, nem láthatjuk ugyanazzal a szemm el a
környezetünket, hiszen mi magunk is különbözőek vagyunk. És valószínűleg unalmas
is lenne.
Az előadásban volt egy nagyon érdekes rész, ahol ugyanazon a helyen
más fotósoktól készült képeket mutatott egymás mellett a saját képeivel.
Ugyanazt látták mások, máskor, mégis kísértetiesen hasonlóan. Igen, ilyen is
van. Biztosan. De ha lenne rá lehetőségem, hogy én is odaálljak abba a
szemszögbe, szerintem egészen más látnék. És ezt itt minden nagyképűség nélkül
mondom. Ez tény. Mert számomra mást mutat meg magából a világ.
Müller Péter azt írta Vancsó képeiről, hogy meditációs objektumok. Békét teremtenek a
szívünkben. Tulajdonképpen tökéletes
megfogalmazása az estének. Persze, ehhez hozzájárult a slide-show-szerű
feldolgozás, ami már önmagában is újszerű, megkapó volt. A képek talán nem is
keltek volna ennyire életre a falra feltéve, bekeretezve, kis méretben. Nem,
ehhez ez a tér, ez a nagyítás és főként ezek a zenék kellettek. Ahol békésen
megfért egymás mellett Mahler és Pat Metheny.
Álljon itt néhány link, ahol a Youtube-nak hála, némi
ízelítőt kaphattok az este hangulatából (bár, nem ott készült felvételek, de a
képek egy jelentős része ott is szerepelt)
Ne hagyjátok ki a linkek átnézését, mert rövidek, de igazi élmény mindegyik!
1 megjegyzés:
<3
Megjegyzés küldése