Valamikor a nyár elején észrevettem, hogy a Candy sütőm egyre több dolgot éget oda. Előbb még magamat hibáztattam, hogy nem figyeltem a beállításnál a hőfokra vagy az időre, így hatvan plusszosan az ember kezd elbizonytalanodni önnön agyi kapacitásában, de aztán ráébredtem, hogy bizony a februárban második évét betöltő remek sütőm a ludas. Naná, hogy néhány hónappal a garancia lejárta után. Tekerhetem akárhova, ő maximális hőfokon fogja szénné égetni, amit beraktam. Mivel a nyár folyamán kétlaki életet éltünk, lassan kialakult a rutin, hogy amit sütni kellett, azt a nyaralóban ettük, otthon csak a főzőlapot használtam. Zárójelben azért a főzőlappal kapcsolatban is megjegyezném, hogy egy fostalicska (már bocsánat a kifejezésért), de az egészen biztos, hogy aki tervezte, az pasi volt és a büdös életben nem főzött kávén kívül semmit. Róla csak annyit, hogy a két nagy karika egymás mellett van, ahelyett, hogy átlósan helyezték volna el, így viszont, ha két nagy edényben főznék, mindkettő lelóg a tűzhelyről vagy éppencsak összesimulva rotyog bennük az étel. Mentségemre szóljon, nem én vettem meg, egy férj esetében pedig ne várjuk, hogy ilyen apróságokon fennakadna. Visszatérve a sütőhöz... a kétlakiságnak vége, jönnek az unokák meg a karácsonyi sütés-főzés, felmerült a sütő javítása és/vagy cseréje, esetleg ha már, akkor már a főzőlappal együtt.
Első körben felhívtam a Candy márkaszervízt. A központos nem tud szerelőhöz kapcsolni, hibafelvételre se számítsak, majd továbbítják a hibabejelentést és visszahívnak. Akkor tudom csak megkérdezni, hogy az adott hibajelenség várhatóan milyen javítási költséggel jár. Érdemes-e javíttatni vagy vegyek újat? Éljen a fogyasztói társadalom! Ja, nem! Ehhez kellett a gép leánykori neve, a csípője mérete és a lába nagysága is, röviden az a tizennégyjegyű cikkszám, amivel anno megvettük. Szerencsére alig félnapos keresgélés után elő is került. Október elsején bejelentettem, a mai napig a kutya sem keresett.
Eztuán jött az ötlet, hogy hagyjuk a fenébe a valaha szebb napokat megélt márkát és vegyünk egy komplett szettet, de mindenképpen valami más márkát. És akkor apa megint eltévelygett az Alzánál, megrendelt egy Gorenje szettet alig 175 ezer forintért. Másnap hozzák az esti órákban, ja mégsem, majd két nap múlva hozzák délután, ja mégsem, majd megint egy nappal később hozzák este, de az értesítések mindig kizárólag akkor érkeztek, amikor az adott napon már órákat töltöttünk azzal, hogy várjuk a szállítmányt. Az utóbbi időpontok egyébként szombat/vasárnapra estek. Mit mondjak, kicsit felment bennem a pumpa és ezek után már akkor sem kéne, ha még szerelőt sem kéne hozzá hívni, mert a saját lábán mászna be a helyére.
Mérgemben elkezdtem önálló beépíthető sütőket keresgélni, miközben a ház ura hirtelen érdeklődést érzett a hibajavításhoz. AI az ő barátja is, így aztán kiderítette, hogy nagy valószínűséggel melyik alkatrész a ludas, legott rendelt is belőle, hogyha majd kerítünk egy szerelőt, ne hivatkozhasson rá, hogy olyan alkatrésze pont nincs. Ha meg más is kell, hát... mára elég volt egy veszekedés. Hogy manapság szerelőt keríteni majdnem olyan lutri, mint nőgyógyászt, azt egész egyszerűen nem hajlandó tudomásulvenni. Az utazás pedig csak csendesen közeleg, de jó is még ezzel szarakodni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése