2012. márc. 10.

Idézgetős...

Ma a jó szerencsém megint olyan helyekre vezetett, amikről eddig nem is álmodtam. Nem is tudtam, hogy ott akarok lenni, amíg oda nem értem. Pedig nem is oda indultam. Ahol ilyen mondatok fogadnak, ott igenis jó lenni!

"Az örömtől sírtam, a szépség örömétől, a szavak értékének felismerésétől, attól, hogy így lehet mondani valamit, hogy könyvbe lehet zárni és kifejezni a mondhatatlant is."

"Minden itt látható könyvnek lelke van. Mindegyikben benne rejtőzik annak a lelke, aki írta, és mindazoké, akik olvasták, átélték és álmodtak róla. Ahányszor csak valaki a kezébe vesz egy könyvet, s tekintetével átfutja lapjait, a könyv szelleme újraéled, erőre kap."

Nincsenek megjegyzések: