Morgan

Mostanában látszólag hanyagolom a fiút. Már ami az itteni, róla szóló bejegyzéseket illeti. Pedig amúgy nem, sőt... Az az igazság, hogy egy kutya vagy legyen kölyök, pár hetes apróság - mert ennél nem sok édesebb dolog létezik. Vagy ... legyen idős, komoly, egészséges eb, akivel az élet még soha olyan kiegyensúlyozott nem volt, mint mostanában. Persze, itt igen fontos az egészség megléte. Mert sántíthat szegénykém a korral járó ízületi bajok miatt, arra azért van némi gyógyír. Kicsit süket, sebaj, ezzel nem probléma együttélni. De legyen étvágya, kedve. Kedve a sétához, kedve a bújáshoz. A parkban őszintén megkedvelték a többi kutyások, mert a végtelenségig nyugodt, barátságos. És jópofa. Sok vidám percet szerez mindenkinek, ahogy a kicsiket és kölyköket "örökbe fogadja", játszik, sőt "szaladgál" velük.
Nem tudom, hogy még mennyi időt tölthetünk együtt, de az utolsó évek olyan szépek, hogy nem cserélném el semmiért. Szóval, hogy el ne kiabáljam, Morgan köszöni jól van, csak most a nagy kalandok helyett a csendes hétköznapokat éljük.
(a képen persze nem ő van, de előbb-utóbb feltöltöm az ő új képeit is :) )