Társasház meg maga a tatárjárás.
Alattunk lakóról eddig is tudtam, hogy a négy kereke csak a járgányának van meg, neki egy tuti elgurult. Ma jövök haza... 15 millás autókája az utcán parkol (járdán, és ilyen ügyekben a sokkal olcsóbb kis autók tulajdonosait a közterület éber őre rendszeresen megszívatja, hiába vesz parkolójegyet)... de ami kiverte a biztosítékot: az ablakában ott virít a mozgássérült matrica. Hiszen ő csak agyilag, arra meg még nem adnak. Zárójelben jegyzem meg, a helyi lakosoknak 2, azaz kettőezer forint egy ÉVRE a parkolás az utcán.
A másik kedves szomszéd 80-90 között, nem tudom pontosan, mert az a "balta se fogja" típus. A hülyeség meg nem korfüggő. Lent vagyok a kutyákkal a közös kertnek a saját ablakunk alatti részén. Lehunyom a szemem, de mint tudjuk, egy tacskónak ennyi pontosan elég is, hogy kereket oldjon. Mennék fel a lakásba, szólongatom, semmi. Na, látom, hogy a kert másik oldalán poroszkál az orgonabokrok alatt. Hívom, nem jön. Mérgesen érte indulok, amikor látom, hogy játékosan elugrál oldalra, de nem miattam. A ház sarka mögül előbukkan a néni, két kezében egy ágvágó meg egy fűrész. Azokkal hadonászva próbálja elhajtani a mindenkivel (még az érdemtelenekkel is) barátkozni akaró Jacket.
Jó helyen lakunk, szép helyen, de ma megint eszembe jutott, miért utálok itt lakni 30 éve.
2 megjegyzés:
Nekem saját cigóm van, gondolhatod....:S
Hülye banya. Aztán mit árt az a földszintes kutya bárkinek is?
Megjegyzés küldése