Mindig fájdalmas helyzet, amikor egy várhatóan horribilis
kiadás előtt áll a család. Mi húsz évvel ezelőtt nem sajnáltuk a pénzt a
fürdőszoba felújításakor és egy kifejezetten idő- és ízlésálló csempe és
szaniter-család mellett döntöttünk. A „jázmin” színvilág kellemes, könnyen
tisztán tartható, jól dekorálható. A fürdőszoba ennyi éven át jól állta a
család általi fokozott igénybevételt (beleértve a négylábú családtagot/tagokat),
de az idén szó szerint is repedések támadtak a bombabiztosnak hitt csempén.
Nevezetesen a kád oldalán és az egyik lerakó felületen. Egy csempényi területen
konkrétan ki is potyogott a törmelék.
Körbenézel, mindenütt hibátlan...
biztosan lehetne mást, talán szebbet is, modernebbet is felrakatni, de három
méter magasságig (fa álmennyezetig) kicsempéztünk anno egy kb. 15 nem-es
fürdőszobában. Ezt leveretni és újraburkolni ... ehhez minimum egy
harisnyaálarcos bankos kaland a beugró. Úgyhogy maradt az ötletelés, hogy mivel
lehetne jóval olcsóbban álcázni a szépséghibákat.
Első lépésben az ún. „kavics-mozaik” merült fel.
Tervezgetjük a szabálytalan formában szinte a padlóról felkúszó mintát. Nem
lesz kis munka, de eltökéltek vagyunk. A cég honlapján legalább tizenötféle
színvariáció. Kitaláljuk, hogy melyik legyen... ki is megyek személyesen
Világvége utca túlsóra, ahol ki is derül, hogy kétféle kapható, az is csak
megrendelésre, a többit a gyártó tulajdonosváltás miatt kivonta a gyártásból.
Na, remek. Választunk a kettőből. 2-3 hét a szállítási határidő. Kaptunk
mintadarabokat (a nem kapható színekből is)... játszhat a gyerek és elvan...
A második lépés innentől szinte magától adódik. Verhetjük is
a fejünket a falba, hogy nem ez jutott hamarabb az eszünkbe, mert akkor beljebb
lennénk majd 30 ezer forintnyi feleslegesen megrendelt „kaviccsal”. Barátosnő
kézműveskedik, jelesül tiffanyzik. És nemcsak lámpákat, gyertyatartókat, hanem
helyes kis figurákat, méheket, darazsakat, katicákat, naplementét és pillangót.
Évek óta gyűltek a kis figurák, most játékosan a repedések elé próbálgatjuk őket...
és lőn... egy kis szilikonkaucsuk és ez lesz a megoldás. Nyilván nem tökéletes,
de klasszisokkal jobb, mintha a repedéseket és kitört csempéket nézné az ember
és összehasonlíthatatlanul kisebb felfordulással jár a munka, mintha
fürdőszoba-felújításba kezdenénk. Egyelőre...
Ps. a legdurvább "sebekről" nem készült időben fotó sajnos... hiába na, apa keze mint a villám :) A gyöngyös üveg és mécses pedig végre megtalálta a helyét.
1 megjegyzés:
Háááááát....! Már nem éltem hiába! :-D :-D
Megjegyzés küldése