2026. márc. 28.

Befagyós hét...vége

 Na, hát ez úgy alakult, hogy a zuram szerdára beszélte meg a kocsi vizsgáztatását ... a Balatonon. Valamiért úgy gondolja, hogy itt kevésbé fogja megszívatni a  márkaszervíz, mint otthon, és igazság szerint ebben lehet is valami. Voltunk már náluk, kedvesek voltak, segítőkészek és a cerka sem fogott túl vastagon. (olyasmi lehet ez, mint az állatorvos, mert abban az esetben is fizettünk itt komoly vizsgálatért annyit, mint amennyiért otthon max. jó napot kívánnak még a vizsgálat előtt) Na, a lényeg: a vizsga napja szerda lett. Tehát lejöttünk még kedden délután, lement a szerda és már nem nagyon volt a zuramnak kedve hazamenni, ha már itt vagyunk. Nyugdíjasok vagyunk, megtehetjük. A mamának meg nincs sok választása, meg hát őszintén szólva szinte teljesen mindegy, hogy az otthoni vagy az itteni Poang fotelben ül egész nap. 

Aztán persze beigazolódott az időjósok előrejelzése és csütörtökön jött a szél meg az eső, pénteken már csak a szél, de az aztán keményen. A hírekbe is bekerültünk, amikor a vasúti sínekre borult egy hatalmas fa, magával rántva két villanyoszlopot és megbénítva a Balaton déli partjának vonatközlekedését. A lakásban persze ebből nem sokat érez az ember, megy a légkondi, nem fagyunk meg, csak aztán a kutya - aki mellesleg egy terminátor - jelez, hogy sétaidő van meg labdázásidő van és egyáltalán, ha már itt vagyunk, akkor irány a kert, hiszen azért vagyunk itt. Szerinte. Mára szerencsére már se eső, és a szél is elviselhető mértékben, úgyhogy kirándulás. Annyit jött szembe a Facen a Déliparti Piac Szántódpusztán, hogy el kellett menni megnézni. Talán kicsit bővebb kínálatra számítottam, de igazság szerint ebben az ítéletidőben már akár elégedett is lehetnék. Mindenesetre sikerült egy darab szín sonkát, egy fantasztikus vekni kenyeret (szerintem gyerekkoromban ettem ilyet) és egy üveg jó bort venni. Olcsó volt? Biztos nem. De a minőség most felülírta az árcédulát. A Húsvét ugyan csak a jövő héten érkezik, de ma egy picit előkóstoltunk és örömmel várjuk a dőzsölést. A nap is kisütött, no nem sokat, de azért egy jó félórát melengettük magunkat a napsütötte teraszon. Mivel tegnap jeles szülinapot ültünk, mára is kitartott a kényeztetés felhőkönnyű csokitorta képében, úgyhogy a mai nap után bizton kijelenthetjük, hogy érdemes volt volt itt tölteni ezt a hetet.  Ha a Húsvét fele ilyen jól sikerül, már boldogok leszünk, már csak azért is, mert akkor még barátok is jönnek. Azt meg nagyon szeretjük. 



Nincsenek megjegyzések: