Anyósom kórházban van. Egyrészt idős asszony, másrészt beteg. Hogy mennyire, azt egyelőre még csak sejtjük, de ott van, s mivel életében először lakója a János kórháznak, hát, nehezen is éli meg azokat a napokat, amikor tudja, hol van.
Az első napon sikerült sokkolni, amikor a nővérke, egy huszas éveiben járó fiatalember érkezett, hogy lemosdassa, mivel erre magától már képtelen.
Azóta átkerült egy másik osztályra, ma mentem oda először és vajon ki volt az első, akibe belebotlottam... egy újabb fiúnővérke. Tudom, van erre normális szó is: ápoló.
Nos, az én 88 éves anyósom - aki mellesleg harmincsok éve özvegy - szégyenlős egy fiatal férfi előtt. Megértem. Már 60 évesen se szívesen mutogatja a megereszkedett bájait az ember lánya idegenek előtt, később meg még annyira se.
Tudom, hogy örüljünk, hogy van még, aki jelentkezik ápolónak, de annyi bajuk mellett talán gondolhatnának arra is a kórház, vagy pusztán az osztály vezetői, hogy férfiaknak férfi ápoló, nőknek női. Nem olyan nagy kérés, de talán hozzásegítené a betegeket, hogy kevésbé érezzék megalázónak a mindennapi rutint.
1 megjegyzés:
Basszus, csak idáig ne jussunk el. :-(
Megjegyzés küldése